A Foundation for European Progressive Studies és a Policy Solutions közös tanulmányt készített a Millennial Dialogue nemzetközi ifjúságkutatás magyar eredményeinek regionális bemutatására. A tanulmány a politikának hátat fordító Millenniumi generáció, avagy más néven az Y-generáció  – vagyis azok a fiatalok, akik 1980 és 2000 között születtek, tehát a napjainkban 15 és 35 év közötti életkorúak – politikai értékrendjét vizsgálja és mutatja be regionális kontextusban.

A Millennial Dialogue projekt célja az, hogy új közvélemény-kutatási módszerek révén jobban megértsük az Y-generációt a világ számos országában végzett kutatáson keresztül. A programot a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és az amerikai Global Progress indította az AudienceNet közvélemény-kutató cég segítségével. A magyar és a közép- és kelet-európai (osztrák, lengyel és bogár) eredményeket a Policy Solutions elemezte.

A kutatás megállapítja, hogy ez a 15-34 év közötti korosztály jóval bizakodóbb mind a jelenét, mind a jövőjét tekintve, mint az sokszor várható lenne. A bolgár, lengyel, osztrák fiatalok 90 százaléka elégedett az életével és 75-85 százalékuk biztatónak látja saját jövőjét is. Magyarországon is optimistábbak a fiatalok, mint azt a teljes lakosságot kutató vizsgálatokban megszoktuk – ugyanakkor jól látszik, hogy a 25 év körüli életszakasz a vízválasztó: az ennél idősebb fiatal magyar felnőttek jelentősen boldogtalanabbak, mint a 15-24 év közötti korosztály.

Mind a négy ország fiataljai a boldogságot és a jó egészséget tekintik egybehangzóan a legfontosabbnak, a politika iránti érdeklődés ugyanakkor mindenhol alacsony. Bár míg a bolgár, osztrák, lengyel fiatalok nagyjából fele mutat valamilyen szintű érdeklődést a politikai témák iránt, addig a magyar Y-generáció kevesebb mint egyharmada foglalkozik a közélet kérdéseivel, és mindössze 6 százaléka mutat kifejezetten komoly érdeklődést a politika iránt. Összességében, az egyéni jólétet, önmegvalósítást érintő kérdések sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a régió fiataljai számára, mint a közösségi értékek.

A politikusok iránti bizalomhiány a szavazási passzivitás legfőbb oka mind a négy vizsgálatba bevont országban. Ausztriában és Magyarországon a fiatalok közel fele, Lengyelországban 54 százalékuk, Bulgáriában pedig még előbbieknél is jóval magasabb arányban, a fiatalok kétharmada jelölte meg a bizalomhiányt a nem-szavazás okaként. Ennek megfelelően a nem-szavazó fiatalokat – saját állításuk szerint – mind a négy országban azzal lehetne leginkább érdekeltté tenni a választás iránt, ha jobban meg tudnának bízni a politikusokban.

A választási preferenciákra mind a négy országban döntő befolyással bír az egyes pártok vezetőivel kapcsolatos benyomás és a helyi jelöltről szerzett ismeret. Mindez jól mutatja a politika perszonalizációját, a pártvezetők kiemelt szerepét a fiatalok döntésében a párt értékrendjéhez vagy programjához képest.

A szociáldemokrata politikai erőknek elviekben lehetőséget jelenthetne az, hogy a fiatalok alapvetően baloldali témákat tartanak a legfontosabbaknak. A vizsgált országok fiataljainak szakpolitikai prioritáslistáján az egészségügy, az oktatás és a munkahelyteremtés állnak az élen.

A FEPS és a Policy Solutions tanulmánya letölthető az alábbi linkre kattintva.